Évek óta terveztük, hogy meg kellene próbálni valahol máshol élni...
Sok okot tudnék felsorolni, hogy miért, esélyes, hogy a blog életében többször is szóba fog kerülni.
Több száz oldal elolvasása után, több blog és FB bejegyzés, hozzászólás, személyes tapasztalat alapján felkészültnek érezzük magunkat, beszereztük a friss anyakönyvi kivonatokat, elláttattuk apostille pecséttel (darabonként 5500 Ft-ért, vérlázító!), megvettük a repülőjegyet, lefoglaltuk az első 3 heti szállásunkat...
Hosszan egyeztettük magunkkal, hogy mégis hova menjünk pontosan. Az biztos volt, hogy Hollandia a kiszemelt, egyszerűen tetszik nekünk az a lazaság és életigenlés, amit láttunk. A hatalmas ablakok, amik egy kicsit a nyitottságot jelképezik.
Nekem Hága volt a favoritom, szerettem, hogy közel a tenger, hogy emberléptékű a város, szép a belváros. Férjem inkább a praktikumát fogta meg a dolognak, legyünk Amszterdam közelében, ott nagyobb eséllyel keresnek olyan IT vezetőt, mint ő. Amszterdamban nem akarunk lakni, mert nagyon turistás, keskenyek a járdák, meredek lépcsősek a házak, ami ugye gyerekekkel, főleg kerekesszékes gyerekkel nem sétagalopp.
Így alku történt, legyen Amszterdam maximum fél óra útra, s lett két potenciális jelöltünk: Amstelveen és Haarlem.
Első időben biztosan Amstelveenben fogunk lakni, ott foglaltam egy lakást az airbnb-n, s abban a három hétben kell nagyon ügyesnek lennünk, s találni egy klassz házat, aminek van vendégszobája, mert hát ugye... :)
Ennyit tudunk most.
Pakolunk, össze és szét, még van pár hét, közben próbálunk a gyerekek számára szokásos környezetet fenntartani. Jaj, s hát a befőzés, mert ugye muszáj vinni eperlekvárt, meg bodzaszörpöt, meg... meg... :)
