Az első nyaralós-honfoglalós hónapunk

Valahol ott hagytam abba, hogy mi minden feladat vár még ránk...
Egészen jól állunk a megvalósításban- Ide másolom, s kommentálom. :)

1. szerződés a házról - megvolt, beköltöztünk rendben a szép házunkba. Van egy óriási nappalink, kapcsolódó konyhával és mosdóval a földszinten, ezen felül még 4 szoba, egy gardrób/dolgozószoba (ez a mennyország maga!), fürdőszoba 2 mosdóval - aki élt már 3 gyerekkel tudja, hogy a reggeli hajrában ez megfizethetetlen... :)

 a nappalink, melynek a végén egy kanális folyik az alábbi képen jól kivehető saját élővilággal. :) Gyerekhattyúk, ketten. Imádják a gazt, ami a kertünk végén nő.

2. regisztráció az önkormányzatnál - ez nem ment gyorsan, mert időpont kellett, de rögtön a regisztráció után megkérdeztük, hogy akkor nekünk kell-e új mozgássérült parkolási igazolvány, ha már helyi lakosok vagyunk, s ennek okán gyorsan regisztrálták Danit, mint mozgássérült helyi lakos, aki szabadon parkolhat... :) Megtarthattuk a magyar igazolványt, érvényes itt is. (ezt kb gondoltuk, hogy így lesz, de muszáj volt tisztázni)

3. iskolatalálás mindhárom gyereknek
Samu lassan 2 hete iskolás a helyi iskolában. Nagyon vicces volt, mert bementünk a suliba augusztus második hetében, hogy akkor itt vagyunk, milyen lehetőségek vannak. Egyrészt örültek nekünk, mégis kedves arcú, okos gyereket akarunk beíratni. Másrészt meg pikk-pakk regisztráció nélkül felvették a suliba. Khm, azaz úgy volt, hogy azt mondta az igazgató néni, hogy péntekig dobjuk be a papírt, kitöltve, hogy minden rendben legyen, s mi annak tudatában, hogy még ráérünk hétfőn vittük be. Ekkor közölték, hogy na ja, de aznaptól kezdődött a suli (17-től), így Samu iskolai pályafutását rögtön egy elbliccelt nappal indította. :)
A többiek iskolája/óvodája nem ennyire egyértelmű, ezért meg kellett várni a BSN szám megszületését (ez a regisztrációs ügylet), s csak ezen a héten tudunk intézkedni. Eszter valószínűleg Samu iskolájától kb 20 méterre lévő óvodába fog járni.
Dani ügyei szakértői vizsgálathoz kötöttek, ezért ez egy kicsit lassabban megy, de ha belegondolok, hogy még csak 1 hete sincs, hogy intézzük, s már mindenki tud rólunk, s mindenki biztosított arról, hogy megoldódik, higgyük el... hát elég pozitív élmény!

4. egészségügyi dolgok rendezése, orvostalálás
Na ezzel állunk a legkutyábbúl, valószínűleg azért, mert egy kicsit sem volt prioritása a többihez képest...

5. autóvásárlás (ezt lehet, hogy Magyarországon kell intézni)




Végülis Magyarországon vettünk autót, így magyar rendszámmal korzózunk. Mivel Robit nem regisztráltuk amsterdami lakosnak, ezért nincs is vele semmi gond.

6. munkatalálás mindkettőnknek, de elsősorban Robinak
Khm, az úgy volt... Szóval pontosan az nap, mikor aláírtuk a szerződést a házunk egy éves bérletéről, telefonáltak attól a cégtől, ahova Londonban felvételizett... Azzal, hogy na de tényleg, lécci-lécci mégiscsak őt akarják... tragikomikus, először majdnem el is röhögtük a dolgot. S mivel döntöttünk Amsterdam mellett, nem akartunk Londonba költözni. A HR elfogadta a döntést. Amszterdamból dolgozik Londonba, home-office. Ez sok szempontból jó nekünk, sokból nem az. Meglátjuk, hogy hosszú távon tartható-e ez az életmód.
Ami megnehezíti az életünket, hogy egész nyáron dolgozott, jelszóval, hogy úgy sem lesz első időkben munkája, majd "nyaral" akkor. Ehhez képest, 14-én kilépett Budapesten, 17-én kezdett Londonban (virtuálisan).

7. integrálódni a társadalomba, tanulni hollandul nagyon gyorsan
Hát igen. Samu iskolájába gyakorlatilag nem jár holland gyerek. Török és arab gyerekek vannak, elszórtan kelet-európaiakkal. Ahogy érzékelem a környék, ahol élünk kicsit elöregedő. Kedves holland nyugdíjasok és fiatalabb bevándorlók.
A szomszédaink nagyon normálisak, bár túl sokat nem látunk, hallunk belőlük. Két-két fickó él mindkét oldalunkon, akik fogalmunk sincs miből élnek, mert napközben is simán összetalálkozhatunk velük..
Nyilván ez az egy hónap még nem volt elég arra, hogy nagyon otthonosan mozogjunk, de a környék nevezetességei megvoltak. Van egy hatalmas természetvédelmi övezet közvetlen mellettünk (Het Twiske http://www.hettwiske.nl/) Robi szerint a legjobban a Kis-Balatonhoz hasonlít. Nádasok, csatornák, tavak, rengeteg madár, működő szélmalom. S mindez kb negyed órára biciklivel.
A holland tanulás nehéz ügy lesz, mert szinte mindenki beszél angolul, s nem nagyon vagyunk rászorítva. Persze, mindenképpen járni fogunk tanfolyamra, meg nyilván ragad is, de nem olyan sürgető.

8. kiadni a dunakeszi házunkat...
Erről nincs mit mondanom, a probléma van, ha tudtok valakit, aki barátilag ki akarná venni, akkor jelentkezzen nálam! :)

Ennyit a honfoglalásról.

A nyaralás része úgy alakult, hogy a Nagyszülők megérkeztek augusztus 7-én, s 21-ig maradtak. Ennek örömére kicsit átalakultunk turistává, s felfedeztük a várost, Rijksmuseum, Van Gogh Museum, Marine Museum, volt SAIL, ami 5 évente van, s szerencsére pont egybeesett az itt töltött idővel, voltunk többször a tengerparton, többször Twiskén strandolni.
Voltunk Utrechtben, gyönyörű időben.
Szuper szép napok voltak, mindannyian jól elfáradtunk! :)

Nem lehet olyan hideg, hogy ne kelljen bemenni a vízbe. Samu nagyobb játékos, de Esztert sem kell félteni.

Még nem mindig vagyunk olyan előrelátók, hogy legyen nálunk száraz váltóruha. Ez itt Samu nadrágja (köszi, KukorellyE!) kicsit nagy, de azért jó... :)

Utrechti fáradt banda

A zanyja meg a lánya

https://www.hetscheepvaartmuseum.nl/

https://www.rijksmuseum.nl/

Az integráció jegyében lett a kicsiknek biciklije, s Anyának (s néha Apának) bakfiets-e. S mielőtt megjegyeznétek, hogy milyen ronda, tényleg az, de egyszer csak szép piros lesz, s fehér virágok és madarak lesznek rajta. :)

S semmiképp nem felejteném el, legalább itt a végén, hogy augusztusban volt nekünk Rebekánk, aki Dani konduktoraként érkezett, s nagyon sokat segített, hogy a fentieket meg tudjuk valósítani! Ezúton is köszönjük neki!